Sminkben a boltba?

Amikor kismama voltam, pocakomban Francival, veszélyeztetett terhes voltam. Ahol lakom, egy kis emelkedőn kellett felmenni, hogy eljussak a boltba vagy gyógyszertárba, és sokszor már ez a pici megerőltetés is hasi görcsöket okozott nálam. Közben jött a tél, a csúszós idő, és én sehol sem találtam a megdagadt lábaimra olyan bakancsot vagy csizmát, ami nem csúszik, így még inkább korlátok – sokkal inkább falak – közé voltam szorítva. Ekkor jöttem rá arra, hogy az egész napos pizsiben járkálás sem nekem nem tesz jót, sem a házasságomnak nem tenne jót hosszú távon, így igyekeztem itthon is úgy öltözni, hogy kényelmes de csinos legyen az, ami rajtam van. Amikor pedig mentem valahová, akár a boltba is, kifestettem magam, adva az érzésnek, hogy igenis nem vagyok elhanyagolt.

Szülés után, hasamon egy tizenöt centis vágással azonban jó ideig még a hajam sem voltam képes rendesen megmosni, hiszen varrattal a hasamban nem mertem hosszú ideig víz alá állni, utána pedig próbáltam kivárni a hat hetes kontrollt a zuhanyzással, hiszen biztosra akartam menni. Pont a hatodik hétfordulón pedig tragédia történt a családban és az, hogy csinosabb legyek, teljesen háttérbe szorult. Aztán egy napon tükörbe néztem, és rájöttem, hogy ez így nem mehet tovább, hiszen itt vagyok 22 évesen, és a kislányom nem tanulhatja azt tőlem, hogy zsíros hajjal és macinaciban egész nap lenni jó dolog. Persze, kellenek ilyen napok is, de nem állandóan.

Így hát kompromisszumot kötöttem magammal. Amikor itthon vagyok, a négy fal között, akkor macinaci, nomakeup, de mindig szép, rendezett a külsőm ezt leszámítva. Ha pedig menni kell valahová, akkor korrektor a karikákra, szempillaspirál, ajakápoló mindig van rajtam, még akkor is, ha egy kiló kenyérért megyek a boltba. Amikor pedig a városba megyünk vásárolni, akkor jöhet egy picit erősebb smink, és egy olyan outfit, amiben még jól érzem magam, de mégis picit csinosabb.

Sajnos, a mai outfitemről nem csináltunk fotót, de polyvore-on csináltam egy hasonló szettet.

A sárga ruhám egyébként egy hátul V kivágású, elől pedig teljesen zárt ruha, az F&F-ből van, még ősszel vettem egy leárazáson, igazi tavaszi-nyári darab. A táskám egy Björn Borg táska, azért szeretem, mert nagyon sok minden belefér, ráadásul a pántját át lehet vetni a vállamon, ez nagyon hasznos a babakocsizásnál. A cipőm pedig egy fűzős egyszerű fekete cipő, rendkívül kényelmes, anyukám vette nekem egy kínaiban. Érdekes módon, nem izzad bele a lábam. Felvettem még egy fekete harisnyanadrágot hozzá, hogy mégis kényelmesen legyek. Mivel nagy méretet hordok, ezért én szinte csak az Aldiban veszek magamnak harisnyanadrágot. Tudom, furcsa lehet, hogy a feketét sárgával párosítom, de én szeretem ezt a két színt együtt. Sminknek a Makeup Revolution Iconic 3 palettájából használtam az arany és a 2. legsötétebb színt. Az arany került a mozgó szemhéjamra, a sötét pedig a mélyítő vonalba. A bézs/fehér színnel pedig a szemöldökcsontom emeltem ki. A számra a Miss Sporty Seducion árnyalata került. Szeretem ezt a rúzst, mert gyönyörű színt ad az ajkaknak. Végül az Avon Big & Daring szempillaspirálját használtam.

today by henriett-csv featuring brown handbags

Diane von furstenberg dress
87.130 HUF - farfetch.com

Keds oxford shoes
7.635 HUF - jcpenney.com

Mulberry brown handbag
345.130 HUF - harrods.com

smink

Persze, egy bevásárláshoz lehet valakinek sok lehet ennyi mindent használni, de én úgy vagyok vele, hogy időnként megengedhetem magamnak, hogy nőies legyek, akkor is, ha ez csak egy bevásárlás erejéig szól. Hiszen elsősorban nőnek kell lennem és anyának, nem szabad egyiket a másik elé helyeznem.

Sokszor olvasom fórumokon, hogy elítélik azokat az anyákat, akik sminkelik magukat, csinosabban öltözködnek, netalántán kozmetikushoz, fodrászhoz, szoláriumba, műkörmöshöz járnak, hiszen úgy értelmezik, hogy az erre fordított időt a gyermeküktől veszik el ezek az anyák. Személy szerint én fodrászhoz és műkörmöshöz is a kisbabámmal megyek és anyukámmal, így ha éppen ennie kell a babámnak, akkor édesanyám megeteti a tápszerrel. Négy hónap alatt ötször bíztam másra a kislányom, mindegyik alkalommal amint hazaértem, mentem is a kislányomért, soha nem volt olyan, hogy a szükségesnél több ideig hagytam volna másra, de nem érzem magam rossz anyának emiatt, és azt sem érzem, hogy elhanyagolnám a kislányom. Egy baba akkor boldog, ha az anyukája is az, ehhez pedig kell némi me time is, akár úgy is, hogy a baba is ott van velem.

Összegezve a leírtakat. Ha egy anyuka attól érzi jól magát, hogy sminkben menjen el egy kiló kenyérért, tegye meg. Ne hallgasson senkire, csak a saját belső hangjára. A lényeg az, hogy boldog és kiegyensúlyozott környezetben növekedjen a gyermek, ha pedig ehhez egy kis szempillaspirál kell, ám legyen.

Ti mit gondoltok erről? Elítélendő, ha egy anyuka smink és öltözködés tekintetében a várandóssága előtti/alatti megszokásokat követi?